Isaszeg története

Első okleveles említése 1274-ben Ilsuazg néven történt. Régészeti leletek bizonyítják, hogy már a bronz-korban lakott volt a település környéke. A 12. században épült az Öreg templom, ami ma műemléki védettséget élvez. A település birtokosa Sándor szebeni és dobokai ispán, majd a Domoszlói család volt. Mátyás király kedvenc vadászterületeihez tartozott. 1529-ben a Báthori-család birtokába került. Mivel az 1536-os pestisjárvány és a törökök portyázása miatt erősen megfogyatkozott a lakosság, 1690-ben német telepesek érkeztek. 1723-tól Grassalkovich Antal tulajdonába került a község, aki először lengyeleket, majd szlovákokat is telepített be. A 19. század végére a lengyelek elszlovákosodtak.
Petőfi Sándor is többször is megfordult itt 1845-1848 között.
Az 1849. április 6-i győztes isaszegi csata napját helyi ünneppé nyilvánították. Helyét a Honvéd Emlékmű őrzi.
A településtől délre a Katonapallagon találjuk a honvéd-sírokat, amik a Görgey Artúr vezette magyar és az osztrák hadsereg ütközetének emlékét őrzi. Jókai Mór személyesen kérdezősködött a faluban, amikor A kőszívű ember fiai című regényéhez gyűjtött anyagot.
Csernovics Emília, Damjanich János özvegye is több alkalommal járt Isaszegen, itt tartózkodásakor a Honvéd-szoborhoz járt ki imádkozni. I. Ferenc József is gyakran járt ide vadászni, amikor Gödöllőn tartózkodott.
1905-ben adták át a polgármesteri hivatal épületét (ma már városháza).
1937-ben épült meg a római katolikus temploma.
1967-ben megnyílt a falumúzeum, amiben állandó helyet kapott a helytörténeti kiállítás.
2008. július 1-jei hatállyal Sólyom László a Magyar Köztársaság elnöke városi címet adományozott a településnek.