Isaszegi református templom

Isaszegi református templom

A református vallás az eredendően katolikus Isaszegen az 1900-as évek elején tudott gyökeret verni, amikor Budapest ipari fejlődésének és munkalehetőségeinek köszönhetően távolabbi vidékekről is egyre többen költöztek be a fővárostól vonattal egy órányi távolságra lévő településre. A reformátusok számának növekedése az első és a második világháború borzalmai után megugrott, amikor a történelmi Magyarországnak a trianoni békediktátummal elszakított részeiből Isaszegre is számos, magyar nemzetisége miatt otthonából menekülni kényszerült család költözött. A református gyülekezet 1945 után erősödött meg annyira, hogy a templomépítés lehetősége megteremtődött. A kormány támogatásának, az egyházkerületi gyülekezetek felajánlásainak és az egyházközségi tagok adakozásainak köszönhetően a templom az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 1849. április 6-iki, az osztrákok felett magyar győzelmet hozó isaszegi csatájának századik évében, 1949-ben került felszentelésre. Nem számít ugyan különleges műemléknek, de a falán elhelyezett 1848/49-es emléktábla miatt sokan keresik fel nemzeti és városi ünnepségeinken a „Magyar Szabadságtörekvések Emléktemploma” néven is ismert helyet. Az Isaszegi Református Egyházközség a Dunamelléki Református Egyházkerület Északpesti Egyházmegyéjéhez tartozik. Jelenleg már közel ezer református hívő él a városban, így ez számít a második legnépesebb gyülekezetnek.  

Isaszeg öregtemplom (Szent Márton templom)

Isaszeg öreg templom (Szent Márton templom)

A műemlék templom oldalától gyönyörű szép kilátás nyílik a környez dombokra,és az 1937-ben épült új római katolikus templomra.
„Hol, hogyan és miképpen győzte le Szent György a sárkányt?
Az isaszegi öreg-templom, mely kivilágított, becses ékszerként ragyog a sötét éjszakában, pirkadattól napestig szótlan méltósággal tekint arra a szomszédos lapályon terpeszkedő, óriáskígyó-szerű, szélfútta homokvonulatra, melynek csak a feje is kisebb hegyecskét alkot. A templom melletti Kálvária dombján vonul tova az a soha nem jelölt Föld-idegáram vonulat, mely pontosan az öreg-templommal farkasszemet néző óriáskígyó fejét jelképező hegyecske csúcsának tart, s a kálváriához hasonlatosan, e látszólagos óriáskígyó fején lévő koronaként, Szent György-áram ismételt kereszteződést alkot. Akárcsak másutt, itt is tisztelettel áldoztak mindazok emlékének, küzdelmének, s küzdelme előtt, akik megpróbálták – önmagukban – legyűrni a sárkányt, s ily módon elérhették az igen megtisztelő, Szent Györgynek nevezhető, magas beavatási fokozatot."
Idézet -Szőke Lajos – Befolyásolhatatlan fölsugárzások című könyvéből.
Az isaszegi Szent Márton műemlék templom településünk egyik legkiemelkedőbb jelképe, mely nem csak a gyönyörű Gödöllői-dombságban fekvő tájat határozza meg, de az emberek szívében - lelkében is jelentős szimbólum. Az öreg templom úgy történelmi, művelődéstörténeti, vallástörténeti és helytörténeti szempontból is kimagasló nemzeti érték, mely az egyediségével az egész ország egyik legjelentősebb műemléke.

Isaszegi Szent István templom

Isaszegi Szent István templom

Isaszeg lakosságának többségét hagyományosan a római katolikus vallás hívei teszik ki. Napjainkban a katolikusok vallásukat két templomban is gyakorolhatják. A város régi, műemlék temploma a XII. században épült és Szent Márton tiszteletére szentelték, átalakított formában, de ma is használatban van. A növekvő Isaszeg számára ez az épület a XX. század elejére már szűkösnek bizonyult, így 1937-ben elhelyezték az épülő új Szent István-templom alapkövét, ami a hívek áldozat-vállalásának szép példájaként készült el. Az alapokhoz először nagy fáradsággal mesterséges dombot emeltek a völgyben épült templomhoz, fenntartva azt a hagyományt, hogy a templomnak ki kell emelkednie környezetéből.

A katolikus templom

Az elmúlt évtizedekben a templomot folyamatosan korszerűsítették, hogy megfeleljen a modern igényeknek. 1986-ban helyére emelték a földön összeszerelt toronysisakot. Az utóbbi négy évben felújították az elektromos hálózatot, hangerősítőket szereltek fel, s a fűthető templomban télen sem kell dideregniük a híveknek. Takács István mezőkövesdi templomfestő 1982-ben elkészítette a freskókat, a keresztút képeit. Az oltárképen egy régi isaszegi népviseletbe öltözött család, az 1849-es híres csata tüzére és vörös sipkás katonája láthatók. Ők a tanúi a főjelenetnek, amint István a Szűzanya oltalmába ajánlja az országot. Az országban egyedül itt örökítették meg a vörös sipkások emlékét, s a képhez azóta is elzarándokolnak mai utódaik.

Isaszegi honvédsírok

Isaszegi honvédsírok

Ezen a helyen ütközött meg Klapka serege először az osztrákokkal. Itt alakították ki az egyik sebkötöző helyet. A terület ádáz küzdelem színtere volt, melyben részt vett a lengyel légió is. Ide temették az ismeretlen nevű lengyel kapitányt és egy magyar huszárfőtisztet, Harsányi Bálintot (Ő hozta haza Galíciából a Lenkey-huszárokat). Több száz honvéd nyugszik itt, kb. 70 fejfát állítottak, de az osztrák csendőrség 40 évig senkit sem engedett a sírok közelébe, így a fakeresztek elkorhadtak, rajtuk olvashatatlanná váltak a hősök nevei. Turai György helybeli kovácsmester (1900-ban) a lengyel kapitány sírjára korabeli kardból szalagot kovácsolt (1947-ben a múzeum begyűjtötte). 1902-ben a Vasutas Dalárda, az Acélhang, majd 1972-ben a Múzeumbarátok vezetésével Isaszeg lakossága emelt síremléket gránitkőből a Magyar Lengyel Történelmi napok alkalmával. Ezen a területen hat síremlék található (az alsó és a felső részen). Koltóról, a Rákóczi-somfáról hozott somfacsemeték, közöttük zöldellve, jelképezik az összetartozást.

Isaszegi honvéd-szobor

Isaszeg honvéd emlékmű

A Szobor-hegyen (Szabadság-hegy), a csata fontos színterén áll. 1849 tavaszán az osztrák tüzérség 30 ágyút állított fel a magyarok fogadására. A magyar gyalogság szuronyrohammal kiszorította az osztrákokat, és saját ütegeit állította fel.A vaskerítéssel körülvett szobor korabeli öltözékben menetelő zászlótartó honvédet ábrázol, mely 1901-ben a csata 50. évfordulójára készült el országos közadakozással. Radnay Béla szobrászművész alkotása, bírálója Fadrusz János szobrászművész volt. Talapzatán a négy vezető tábornok: Görgey, Damjanich, Klapka és Aulich domborműve látható. A szobor talapzata alatt kriptát létesí­tettek, ide gyűjtötték össze a falu belterületén elesettek maradványait.A vasútállomástól piros kereszt turistajelzés vezet a Honvéd-emlékműhöz. A falu közepén álló katolikus templomtól induló Ady Endre utcából nyíló második keresztutca vezet a szoborhoz. A Szobor-hegy mellett haladva, elérve a Tájvé­delmi körzet határát, szerpentinút visz a Honvédsírokhoz.