Isaszeg fekvése

Budapest belvárosától 30 km-re keletre fekszik a Gödöllői-dombságban. Isaszeg határában folyik a Rákos-patak. Szomszéd települései: Gödöllő, Dány, Pécel, Valkó és Nagytarcsa. Isaszeg Pest megyében található.
Isaszeg Budapest körzetének az agglomerációja.

Isaszegi csata

Aulich Lajos honvédtábornok, Damjanich János honvédtábornok, Fiala János mérnök, Gáspár András huszártábornok, Görgei Artúr honvédtábornok, Hauszer Károly őrnagy, Iglódy Kálmán zászlóalj-parancsnok, Illési Sándor százados, Kaszab János őrnagy, Kmety György dandárparancsnok, Klapka György honvédtábornok, Komlóssy Lajos dandárparancsnok, Lord József kapitány, Madách Pál futár, Sárközy Dénes főhadnagy, Sipos Pál hadnagy

Isaszeg Híres emberek

• Itt született 1924. szeptember 15-én Lázár György kommunista politikus, miniszterelnök.
• Itt született 1871. szeptember 1-jén Ripka Ferenc újságíró, politikus, az Erzsébet királyné Gödöllőn című emlékalbum szerzője, Budapest volt főpolgármestere.
• Itt született 1979. március 13-án Benik Balázs raliversenyző és 3-szoros magyar bajnok.
• Itt született 1940. július 18-án Takács Zoltán festőművész.
• Itt született 1937. július 4-én Ruszt József Kossuth és Jászai Mari-díjas rendező.
• Itt született 1984. augusztus 29-én Kalocsai Richárd, a Reformátusok Lapja fotóriportere.

Isaszeg története

Első okleveles említése 1274-ben Ilsuazg néven történt. Régészeti leletek bizonyítják, hogy már a bronz-korban lakott volt a település környéke. A 12. században épült az Öreg templom, ami ma műemléki védettséget élvez. A település birtokosa Sándor szebeni és dobokai ispán, majd a Domoszlói család volt. Mátyás király kedvenc vadászterületeihez tartozott. 1529-ben a Báthori-család birtokába került. Mivel az 1536-os pestisjárvány és a törökök portyázása miatt erősen megfogyatkozott a lakosság, 1690-ben német telepesek érkeztek. 1723-tól Grassalkovich Antal tulajdonába került a község, aki először lengyeleket, majd szlovákokat is telepített be. A 19. század végére a lengyelek elszlovákosodtak.
Petőfi Sándor is többször is megfordult itt 1845-1848 között.
Az 1849. április 6-i győztes isaszegi csata napját helyi ünneppé nyilvánították. Helyét a Honvéd Emlékmű őrzi.
A településtől délre a Katonapallagon találjuk a honvéd-sírokat, amik a Görgey Artúr vezette magyar és az osztrák hadsereg ütközetének emlékét őrzi. Jókai Mór személyesen kérdezősködött a faluban, amikor A kőszívű ember fiai című regényéhez gyűjtött anyagot.
Csernovics Emília, Damjanich János özvegye is több alkalommal járt Isaszegen, itt tartózkodásakor a Honvéd-szoborhoz járt ki imádkozni. I. Ferenc József is gyakran járt ide vadászni, amikor Gödöllőn tartózkodott.
1905-ben adták át a polgármesteri hivatal épületét (ma már városháza).
1937-ben épült meg a római katolikus temploma.
1967-ben megnyílt a falumúzeum, amiben állandó helyet kapott a helytörténeti kiállítás.
2008. július 1-jei hatállyal Sólyom László a Magyar Köztársaság elnöke városi címet adományozott a településnek.

Isaszegi református templom

Isaszegi református templom

A református vallás az eredendően katolikus Isaszegen az 1900-as évek elején tudott gyökeret verni, amikor Budapest ipari fejlődésének és munkalehetőségeinek köszönhetően távolabbi vidékekről is egyre többen költöztek be a fővárostól vonattal egy órányi távolságra lévő településre. A reformátusok számának növekedése az első és a második világháború borzalmai után megugrott, amikor a történelmi Magyarországnak a trianoni békediktátummal elszakított részeiből Isaszegre is számos, magyar nemzetisége miatt otthonából menekülni kényszerült család költözött. A református gyülekezet 1945 után erősödött meg annyira, hogy a templomépítés lehetősége megteremtődött. A kormány támogatásának, az egyházkerületi gyülekezetek felajánlásainak és az egyházközségi tagok adakozásainak köszönhetően a templom az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 1849. április 6-iki, az osztrákok felett magyar győzelmet hozó isaszegi csatájának századik évében, 1949-ben került felszentelésre. Nem számít ugyan különleges műemléknek, de a falán elhelyezett 1848/49-es emléktábla miatt sokan keresik fel nemzeti és városi ünnepségeinken a „Magyar Szabadságtörekvések Emléktemploma” néven is ismert helyet. Az Isaszegi Református Egyházközség a Dunamelléki Református Egyházkerület Északpesti Egyházmegyéjéhez tartozik. Jelenleg már közel ezer református hívő él a városban, így ez számít a második legnépesebb gyülekezetnek.  

Isaszeg öregtemplom (Szent Márton templom)

Isaszeg öreg templom (Szent Márton templom)

A műemlék templom oldalától gyönyörű szép kilátás nyílik a környez dombokra,és az 1937-ben épült új római katolikus templomra.
„Hol, hogyan és miképpen győzte le Szent György a sárkányt?
Az isaszegi öreg-templom, mely kivilágított, becses ékszerként ragyog a sötét éjszakában, pirkadattól napestig szótlan méltósággal tekint arra a szomszédos lapályon terpeszkedő, óriáskígyó-szerű, szélfútta homokvonulatra, melynek csak a feje is kisebb hegyecskét alkot. A templom melletti Kálvária dombján vonul tova az a soha nem jelölt Föld-idegáram vonulat, mely pontosan az öreg-templommal farkasszemet néző óriáskígyó fejét jelképező hegyecske csúcsának tart, s a kálváriához hasonlatosan, e látszólagos óriáskígyó fején lévő koronaként, Szent György-áram ismételt kereszteződést alkot. Akárcsak másutt, itt is tisztelettel áldoztak mindazok emlékének, küzdelmének, s küzdelme előtt, akik megpróbálták – önmagukban – legyűrni a sárkányt, s ily módon elérhették az igen megtisztelő, Szent Györgynek nevezhető, magas beavatási fokozatot."
Idézet -Szőke Lajos – Befolyásolhatatlan fölsugárzások című könyvéből.
Az isaszegi Szent Márton műemlék templom településünk egyik legkiemelkedőbb jelképe, mely nem csak a gyönyörű Gödöllői-dombságban fekvő tájat határozza meg, de az emberek szívében - lelkében is jelentős szimbólum. Az öreg templom úgy történelmi, művelődéstörténeti, vallástörténeti és helytörténeti szempontból is kimagasló nemzeti érték, mely az egyediségével az egész ország egyik legjelentősebb műemléke.

Isaszegi Szent István templom

Isaszegi Szent István templom

Isaszeg lakosságának többségét hagyományosan a római katolikus vallás hívei teszik ki. Napjainkban a katolikusok vallásukat két templomban is gyakorolhatják. A város régi, műemlék temploma a XII. században épült és Szent Márton tiszteletére szentelték, átalakított formában, de ma is használatban van. A növekvő Isaszeg számára ez az épület a XX. század elejére már szűkösnek bizonyult, így 1937-ben elhelyezték az épülő új Szent István-templom alapkövét, ami a hívek áldozat-vállalásának szép példájaként készült el. Az alapokhoz először nagy fáradsággal mesterséges dombot emeltek a völgyben épült templomhoz, fenntartva azt a hagyományt, hogy a templomnak ki kell emelkednie környezetéből.

A katolikus templom

Az elmúlt évtizedekben a templomot folyamatosan korszerűsítették, hogy megfeleljen a modern igényeknek. 1986-ban helyére emelték a földön összeszerelt toronysisakot. Az utóbbi négy évben felújították az elektromos hálózatot, hangerősítőket szereltek fel, s a fűthető templomban télen sem kell dideregniük a híveknek. Takács István mezőkövesdi templomfestő 1982-ben elkészítette a freskókat, a keresztút képeit. Az oltárképen egy régi isaszegi népviseletbe öltözött család, az 1849-es híres csata tüzére és vörös sipkás katonája láthatók. Ők a tanúi a főjelenetnek, amint István a Szűzanya oltalmába ajánlja az országot. Az országban egyedül itt örökítették meg a vörös sipkások emlékét, s a képhez azóta is elzarándokolnak mai utódaik.

Isaszegi honvédsírok

Isaszegi honvédsírok

Ezen a helyen ütközött meg Klapka serege először az osztrákokkal. Itt alakították ki az egyik sebkötöző helyet. A terület ádáz küzdelem színtere volt, melyben részt vett a lengyel légió is. Ide temették az ismeretlen nevű lengyel kapitányt és egy magyar huszárfőtisztet, Harsányi Bálintot (Ő hozta haza Galíciából a Lenkey-huszárokat). Több száz honvéd nyugszik itt, kb. 70 fejfát állítottak, de az osztrák csendőrség 40 évig senkit sem engedett a sírok közelébe, így a fakeresztek elkorhadtak, rajtuk olvashatatlanná váltak a hősök nevei. Turai György helybeli kovácsmester (1900-ban) a lengyel kapitány sírjára korabeli kardból szalagot kovácsolt (1947-ben a múzeum begyűjtötte). 1902-ben a Vasutas Dalárda, az Acélhang, majd 1972-ben a Múzeumbarátok vezetésével Isaszeg lakossága emelt síremléket gránitkőből a Magyar Lengyel Történelmi napok alkalmával. Ezen a területen hat síremlék található (az alsó és a felső részen). Koltóról, a Rákóczi-somfáról hozott somfacsemeték, közöttük zöldellve, jelképezik az összetartozást.

Isaszegi honvéd-szobor

Isaszeg honvéd emlékmű

A Szobor-hegyen (Szabadság-hegy), a csata fontos színterén áll. 1849 tavaszán az osztrák tüzérség 30 ágyút állított fel a magyarok fogadására. A magyar gyalogság szuronyrohammal kiszorította az osztrákokat, és saját ütegeit állította fel.A vaskerítéssel körülvett szobor korabeli öltözékben menetelő zászlótartó honvédet ábrázol, mely 1901-ben a csata 50. évfordulójára készült el országos közadakozással. Radnay Béla szobrászművész alkotása, bírálója Fadrusz János szobrászművész volt. Talapzatán a négy vezető tábornok: Görgey, Damjanich, Klapka és Aulich domborműve látható. A szobor talapzata alatt kriptát létesí­tettek, ide gyűjtötték össze a falu belterületén elesettek maradványait.A vasútállomástól piros kereszt turistajelzés vezet a Honvéd-emlékműhöz. A falu közepén álló katolikus templomtól induló Ady Endre utcából nyíló második keresztutca vezet a szoborhoz. A Szobor-hegy mellett haladva, elérve a Tájvé­delmi körzet határát, szerpentinút visz a Honvédsírokhoz.

Isaszeg falumúzeum

Az isaszegi Helytörténeti Gyűjtemény 1967-ben nyílt meg először, de a múzeumalapítás gondolata, a falu régészeti, történeti és néprajzi emlékei összegyűjtésének vágya az 1880-as évekre nyúlik vissza.Szathmáry Zoltán, múzeumvezető erőt nem kímélve tevékenykedett, idős korát meghazudtoló fi

Az új múzeum tervrajzát Simon József isaszegi építész társadalmi munkában készítette el. Az építkezést a község lelkes lakói, a Múzeumbaráti Kör tagjai, a Honismereti Szakkör tagjai, szervezetek végezték. Meleg emberi összefogással és akarással kétévi munka után felépült, s az új Falumúzeum 1982. október 2-án ünnepélyesen megnyitotta kapuit.

"Megszentelt ház ez, a kultúra háza hol elődeink élete, nemes harcaink emlékei találhatók". Ezzel megvalósult Szathmáry Zoltán életműve.

A Múzeumbarátok Köre tagjai az építkezésnél kifejtett munkájukért a Pest Megyei Tanács Közművelődési díját vehették át. Szathmáry Zoltán a Parlamentben kapott magas állami kitüntetést.

A legnagyobb elismerés mégis csak az, hogy hálával áldozhat a későbbi nemzedék emlékének, mert nem hal meg az, aki másokra költi dús élte kincseit, akinek honszerelme példamutató.
Mikor 1989-ben elhunyt igazán éreztük az ő valamikori sorait: "Ha a földi életből már el kell mennem, és az élők keresnek majd, mondják szükség lenne rád, hiányzol, akkor elhiszik és érzik, értük is éltem".